Szekeres Csaba filmjében két történetet ismerhetünk meg, amik egymás mellett párhuzamosan futnak. Az anya-gyerek viszony közös mindkét esetben, az egyik részen fiú és anyja eltávolodott kapcsolatát, a másikban egy lány és anyja közötti szoros viszonyát láthatjuk.
Szekeres Csaba fekete-fehér filmre forgatott, ami meghatározza a film alapvető hangulatát. A fekete tónusok erőteljesek, néha annyira sötétek, hogy úgy érezzük örökös félhomályban járunk. Az egyik történetben Baba, a vak lány és anyja szoros kapcsolatát ismerhetjük meg. Az anya feláldozza életét lányáért, de mindezt bűntudatból is teszi, hiszen nem akarta megtartani hajdan a magzatot s megpróbált abortálni, ami nem sikerült, s ennek következményeként lett Baba vak. Baba és anyja, Teodóra élete sötéten, komoran van ábrázolva, s folyamatosan sejteti Szekeres, hogy valami történik, de lassan csepegteti a szükséges információkat, s nem tudjuk, miért kell költözniük, csak azt láthatjuk, hogy az anya nem akarja tudatni az igazságot a lányával, ezért inkább elhallgatja előle.
Kissé érthetetlen ez a történet, mindenre gondoltam miközben láttam, hogy Teodóra pakol, s szenved, hogy elmondja-e vagy sem az igazságot Babának. Gondoltam arra, hogy kilakoltatják őket, elveszítik mindenüket. Aztán megjelenik egy férfi, aki úgy t?nik fel a történetben, mintha valami nagyon aljas szándékú ember lenne (később kiderül ő egy orvos), hallgatjuk Teodóra a és a férfi párbeszédét, de még ekkor sem tisztul le, hogy mi zajlik igazából. A dialógusban kiderül, hogy Teodóra Romániából szökött át Magyarországra, hogy boldogtalan volt, Baba már itt született meg. Baba és Teodóra történetében nem tudjuk eldönteni azt sem, hogy mely korban élnek, most, vagy egy távolabbi múltban, amikor rettegni kellett, amikor nem volt létbiztonság. Van kettejük viszonyában egyfajta félelem, vagy inkább az anyjában, amit nem értünk.
Teodóra egyik nap lemegy vásárolni és nem jön vissza többet. Baba egyedül marad a lakásban, s vár, de anyja nem tér vissza. Baba felhívja a Madamme-ot, aki mindenkiről mindent tud, így Teodóráról is, aki elmondja, hogy Baba anyja parkinzon-kórban szenved, ezért kellett elmennie. Baba kikészül, nem hiszi el az igazságot.
A másik történetben Alex a főszereplő, aki Amerikában él, itt tudjuk első pillanattól, hogy napjainkban történnek az események. Alex éli az életét több, kevesebb sikerrel, elvan a világban, van barátnője, jól szituált. Alex anyja azonban rákos, a halálán van, de Alex és az anyja nincsenek valami jóban, ezért a fiú közömbös próbál maradni, nem érdekli túlzottan, hogy anyja haldoklik, mígnem kap egy telefonhívást; anyja szól a kagylóba, hogy csak hallani szerette volna Alex hangját.
Alex Budapestre repül látogatóba. Anya és fia együtt töltik az utolsó napokat, vitatkoznak, felszakadnak a régi sérelmek, de lassan kezdik látni egymást, ha nem is úgy, ahogyan kellene. Alex és anyja, Esther epizódjában más fényviszonyokkal dolgozott az operatór, erőteljesebbek a fények, nem annyira sötét a fekete árnyalat, inkább a szürkés fények dominálnak.